[1] Rivo Torto helye nincs egészen pontosan megállapítva, bizonyára a folignói út mentén volt kb. 1,5 km-re Assisitől.
[2] L. Oz 6,6; Mt,13;1 2,7.
[3] Ferenc kötelezi Pisai Albert testvért is, hogy kétszer annyit egyen, 1. Eccleston: De Adventu (Eccl) 14.
[4] A gyékényes káptalanon.
[5] Végr 3.
[6] 1Reg 9; 2Reg 6.
[7] Lk 10,1.
[8] Lk 10,17.
[9] 1Reg 9.
[10] Végr 14.
[11] Mt 6,34.
[12] Valószínűleg itt nem Rivo Torto szerepel, tehát törés van a fejezetek között: "templom közelében, a testvér már a rend régi tagja". A 1Cel 176 és LM 10,5 a Portiunculánál helyezi el.
[13] A Portiunculánál.
[14] Guido, aki jelen volt, amikor Szent Ferenc visszaadta ruháit apjának.
[15] Érthető módon a 2Cel és a LM elbeszélése sokkal finomabb.
[16] Guido püspök.
[17] Monte Subasióról van szó.
[18] Rivo Torto.
[19] Az apát nyilván emlékezett, hogy ez volt az egyik templom, amit Szent Ferenc kijavított.
[20] Mt 7,24.
[21] 1Reg 7; 2Reg 6; Végr 7.
[22] Erről nem szól a Végrendelet.
[23] Mt 12,36 alapján.
[24] Az évenként tartott pünkösdi nagykáptalanon (pünkösdkor tartott általános rendi gyűlés) a testvérek kezdetben személyesen vettek részt. A források arról szólnak, hogy 1221-ben 3000, 1222-ben az ún. gyékényes káptalanon 5000 testvér vett részt.
[25] A következőkben a klerikusok és laikusok éles szembeállítása semmiképpen sem eredhet Szent Ferenc korából. Ha ezt a legendát az első társaknak tulajdonítjuk, ez a hely nagy nehézséget okoz. L. Martino Conti OFM: The Development of Studies and of Clericalism in the Order. In: Documents of the PLenary Council of the Order of Friars Minor, Róma, 1981. 43-68, pp., főként a 37. megjegyzés.
[26] Rend 40-43; Végr 9-10.
[27] Ennek a négyszer is szereplő kifejezésnek a megfejtése a legproblematikusabb.
[28] Vö. RemR 3., Szent Benedek Regulája 67; Szent Klára Regulája IX, 10.
[29] Vö. a Jelenések könyvének szimbólumvilágával.
[30] Vö. 1Reg 18; az eset 1221 előtt történhetett.
[31] A TT 8-ban: Szent Ferenc helyettese. Így az 1221-ben elhunyt Catani Péterre gondolhatnánk. Az itteni szöveg szerint inkább Illés testvérre.
[32] A 2Cel 59 szerint Sarteanóban, Chiusitól kb. 4 km-re.
[33] A két bibliai utalás: Mt 8,2o és Mt 4,1-2.
[34] Mt 6,31.34.
[35] Ravaccionóban, vagy ismertebb nevén Abberinóban.
[36] 3Társ 10 (III, 26); 35 (IX, 3 1).
[37] Végr 2-3.
[38] Eccleston és Jacques de Vitry beszámol arról, hogy kezdetben így volt.
[39] Ez az egyetlen reá vonatkozó adat. Fr. Leó, aki titkára, gyóntatója és papja volt, biztosan távol volt. A 2Cel 137-ben Pacifik testvér volt jelen.
[40] Szent Ferenc írásai közt ez ilyen címet visel: Végrendelet, melyet Szent Ferenc kérésére Pratói Benedek testvér foglalt írásba. L. Egyszerűség útja, SZIT Bp., 1981. 183. p. Ezt az áldást szokás "kis végrendeletnek" is nevezni, melyet Szent Ferenc 1226 áprilisában vagy májusában kb. 6 hónappal halála előtt adott.
[41] Szent Ferenc áldását, átkát és buzdítását fel szokták olvasni egyes ferences családokban étkezéskor (a regula olvasásának végén) és a káptalanokon is.
[42] A prédikálás később is fontos szerepet játszott a rend életében. III. Honorius pápa Cum dilecti bullájával megadja a testvéreknek a bűnbánat hirdetésére szóló megbízatást", melyről IX. Gergely azt írja a Cum qui recipit bullájában, hogy saját szolgálatukat gyakorolják", mikor ezt teszik. (Bullarium Franciscanum I 2; I, 128).
[43] Lk 10,21.
[44] Mt 19,21.
[45] 1Reg 2; 2Reg 2.
[46] A tridenti rítus szerint a püspök intése a leendő szubdiákónushoz; a tridenti misszálé békéért mondandó votív miséjének post communionem könyörgése.
[47] A TT ezt írja: "alázatosan maga mellé vette".
[48] A 2Cel szerint Ancona vidékén.
[49] Mt 16,24; 19,21.
[50] Mt 17,20.
[51] Vö. Lk 1,38.
[52] A testvérek ilyen tevékenységéről megemlékeznek a korabeli ferences és nem ferences források. Idézi ezeket Sabatier; SP,160. p.
[53] Jól rávilágít ez a jelenet is kettejük kapcsolatára. A PL szerint Catani Péter semmit sem tesz, ami nem tetszik Ferencnek (vö. PL 39).
[54] Világi nevén Divini Vilmost VI. Henrik koronázta költővé.
[55] A templom ma is látható Trevitől negyedórányira Spoleto felé.
[56] Diebold de Sweinspeunt spoletói herceg rombolta le 1213 szeptemberében. 1215-ben Trevit átengedte Folignónak, és azután újjáépült a város. Pacifik testvér látomása így 1214-re tehető (AFH XX. 483).
[57] A forrásokban itt romlott a szöveg; a kiegészítések lehetőséget adnak egy ilyen fordításra is: "alig élt valaki".
[58] Szent Atanáz ír hasonló epizódokat Remete Szent Antal életrajzában, 9. fej. Keresztény Remekírók, szerk. Kühár Flóris. 6. kötet: Az első szerzetesek és remeték életéből, L: A keleti szerzetesek. Ford. Szunyogh Xavér Ferenc OSB. Bp. 1944. 34. és 36. pp. A Conformitates is beszámol hasonló esetről (ed. 1906. An.Fr. t. IV. 193. p.)
[59] ErÜdv 14-15; 1Reg 16; Int 10,2; 2Cel 3,74 (II. 97).
[60] 2Kor 12,2.
[61] Jel 21,19.
[62] ApCsel 10,25.
[63] Lk 1,22.
[64] Int 12.
[65] Szent Bonaventúra bárhol is említi ezt a látomást, nem írja, hogy Lucifer trónját kapná meg Szent Ferenc. (Opera t. IX: 577. p. és 588. p.). Ez ellen Ubertino da Casale erősen kikel, mondván, hogy sok mindent elhallgat. (L. Arbor Vitae, Lib. V. cap.IV., 218aI.)
[66] Bizonyára arab származású volt. Kanonok Rietiben.
[67] Az Isten dicséretére: 150. zs., a lélek vigasztalására és békéjére: 1Kir 16,23. Ami énekről itt szó lehet: Az Úr dicsérete vagy a Naphimnusz. Szent Ferenc utolsó két évében gyakran énekelte ezeket a dicséreteket, Illés testvér nagy megbotránkozására.
[68] Nem feltétlenül Rietiből valónak kellett lennie. Az, hogy a trónusról szóló látomás után található ez a fejezet, valószínűvé teszi, hogy Pacifik testvérről van szó.
[69] 2Kor 1,4.
[70] Rietitől északra. Ma Sancta Maria di Foresta.
[71] Honorius pápa 1219 júniusától októberéig (ekkor volt Szent Ferenc Keleten) és 1225 júniusától 1226. január-februárig volt ott. Nyilván 1225 szeptemberében játszódik az eset (R. Brooke: Scripta. 132-133. pp.).
[72] A latinban: salma, eredetileg salma vagy soma. Kb.100 liter.
[73] Mt 14,31.
[74] Preggio kb. 10 km-re északra van a Trasimene-tótól (AT AF. X. 154n).
[75] Csaknem ugyanezekkel a szavakkal szól az együgyű János testvér is a 19 fejezetben.
[76] 2Sám 1,23.
[77] Amikor még ti. Szent Ferenc volt a minister generalis.
[78] Fr. Cambell úgy értelmezi a de Lucca-kifejezést, mint családi nevet, és rámutat, hogy az első terciárius, aki, mint az előző fejezet hőse, egy napon halt meg feleségével, a Lucensis v. Luchesio nevet viselte (OS 60. jegyz.).
[79] ApCseI 5,3.
[80] A Lk 9,62-ben is a respicio (visszatekintek) ige áll és itt is.
[81] Zsolt 150,1.
[82] A latin szövegben a squalus: a mai rendszertanban a tüskés cápák családjának neve, és ezt a cápafélét ma is fogyasztják. Az itt használt magyar szó a Pápai-Páriz szótárban található.
[83] Modenai Gerardus; Salimbene is többször említi.
[84] A 2Cel 31-ből tudjuk, hogy Assisi Lénárdról van szó.
[85] Ez az egyik a néhány adatból Szent Ferenc kanonizálási eljárására vonatkozólag. Vö. 1Cel 123; 2Cel 31.
[86] Valószínűleg a Laco di Pildiculóról van szó.
[87] A 2Cel 61 szerint húsvét volt.
[88] Nyilván arról van szó, hogy nem a földön ülve ettek, mint ahogy majd ő fog.
[89] A latin szöveg elég romlott, fogalomzavar és szintaktikai nehézségek is vannak benne. A világi (harmadik) rend szempontjából mégis fontos hely a 27. fejezettel együtt. A leírás néhány rokon vonást mutat a begina konventokéval.
[90] 2Pét 2,22
[91] Vö. Jób 1,15-16. Az esemény 1242-ben történhetett, amikor II. Frigyes fegyveresei feldúlták Rieti környékét.
[92] A 2Cel 101 szerint San Guistino Valdarno apátjával (kb. 12 km-re ÉNY-ra Arezzótól).
[93] A latin szövegben Bambillone van. R. Brooke Cairónak fordítja.
[94] Vö, a végrendelettelttel.
[95] Szent Ferenc szóhasználatában ez az Eucharisztiát jelenti.
[96] Zsolt. 76,3.
[97] Mindenszentek ünnepétől karácsony napjáig. Vö. 2Reg. 3.
[98] A 2Cel 131 alapján Poggio Bustone a Rieti völgyen.
[99] Jn 21,25
[100] Zsolt 70, 12
[101] Ez természetesen nem latinul áll az eredeti szövegben, hanem ahogy született: Altissimo omnipotente, bon Segnore. A szórendet Sík Sándor mindmáig legjobb fordítása alapján cseréltem meg. A későbbiekben is az ő fordításában idézzük a Naphimnuszt.
[102] Vö. a 24. fejezettel.
[103] Valószínűleg a Piazza del Vescovado.
[104] Vö. a 25. és a 41. fejezettel.
[105] A költemény egészen 1976-ig ismeretlen volt. Keletkezésének körülményeit a Pl ezen fejezete és a SP 90. fejezete mondja el. Egy 14. századi kéziratban találta meg P. G. Boccalli más, Ferencnek tulajdonított szövegek között umbriai dialektusban. Közzététele: Canto di essortazione di San Francesco per le poverelle di San Damiano. Collectanea Franciscana 48. (1978), 5-29. p. Magyar fordítása: Ferences Források 1 kötet 122. p.
[106] Nehezen érthető, homályos mondat, összefüggései sem világosak.
[107] A San Damiano.
[108] Arab eredetű gyógymód; mely a 13. század második feléig tartja magát az orvosi gyakorlatban. A vele kapcsolatos kételkedést jól illusztrálja a 48. fej. záró része.
[109] Mt 8,26
[110] Mt 12,18-21 ; Iz 42,1-4
[111] 1Kor 10,4.
[112] Zsolt 60,3; 27,5.
[113] Falu Rieti közelében.
[114] 1Jn 4,8.16
[115] Vö. 40. fejezettel és 2Reg 2-vel.
[116] Vö. 2Reg 3-mal.
[117] A két első testvér Bernát és Péter. A harmadik, a Leó testvérnek tulajdonított Vita beati fratris Aedigii 2. fejezete szerint Egyed testvér.
[118] 2Kor 9,7
[119] Jób31,18
[120] Vö. a 41, fejezettel.
[121] 2 km-re DNy-ra Fonte Colombótól és 6 km-re Rietitől.
[122] Nem tudjuk pontosan, mi lehet ez.
[123] Tehát 1224 után.
[124] Az előbbiek alapján ezt nehéz elképzelni. Arról lehet szó, hogy az író ezzel akarja bemutatni az illetőben meglévő belső érzéseket.
[125] Péld 26,11; Mt 12,45; Lk 11,26; 2 Pét 2,2.22.
[126] A történet befejezetlen. A 2Cel 41 szerint Gedeon, akit rieti kanonoknak mond, végül halálával fizet erkölcstelen életéért.
[127] Bagnara kb. 7 km-re K-re van Nocera Umbrától, ami kb. 30 km-re ÉK-re van Assisisitól. Celle di Cortona Illés testvér kedvenc remetesége volt. Brooke jegyzetével.
[128] A 2Cel 77 szerint Satriano.
[129] Raoul de Houdenc (1170-12;o körül), a Roman des Ailes című művében, mely a lovagi élet katekizmusa, azt írja, hogy senki sem lehet kiváló lovag, csak ha megvan neki a következő két szárnya: jobbról a bőkezűség, balról az udvariasság. OS. 105. jegyzet.
[130] Úgy tűnik, Szent Ferenc kedves hasonlata lehetett, mert a 3. fejezetben is előfordul, csak más számokkal.
[131] Szent Ferenc végrendeletében azt írja, hogy az ostiai bíboros úr "ura, védője és fenyítője az egész szerzetnek". Ezért találjuk itt: "szegényeiteknek", és kicsit lejjebb: apostolicus noster (apostolunk).
[132] Jn 14,26
[133] 2Kor 8,9; Fil 2,5-8
[134] L. 1Cel 109.
[135] Jn 14,26.
[136] A krónikás Salimbene írja, akinek eredeti neve Ognibene, azaz Minden-jó volt, hogy őt szintén ezzel az indokkal nevezte más néven az a testvér, akinek Szent Ferenc utolsónak adta föl a rend ruháját. OS. 112. jegyzet. Lk 18,19.
[137] Mt 23,9-10.
[138] Filem 1,20-21.
[139] Itt kezdődik és a 77. fejezetig tan az Intentio Regulae. Bővebben lásd a bevezetőt.
[140] A mussiai születésű Ricerius v. Rogér testvér (U 1236) egyike annak a két egyetemistának, aki Szent Ferenc beszédére Bolognában megtért. L. még Fior. 27.
[141] 1Jn 2,18.
[142] Lk 12,32;Mt25,40.
[143] Az egyetlen korai bizonyíték arra, hogy a IV. lateráni zsinat (I215) jóváhagyta a regulát, melynek szóbeli megerősítése 1209-I0-ben történt. A nehézség az, hogy nincs róla bulla. Mellette szól, hogy a ferenceseknek nem kellett más regulát átvenniök, mint PL. a domonkosoknak Szent Ágostonét. (A IV. lateráni zsinat ugyanis megtiltotta új szerzetesrendek alapítását.) Ez pedig azén történhetett így, mert a zsinat a ferences regulát meglévőnek ismerte el, tehát 1215-ben Ferenc egy újabb szóbeli megerősítést kaphatott III. Ince pápától. (Vö. Brooke: Scripta. 204-205.pp.)
[144] Iz 55,11; 59,21
[145] Lk 9,1-6; Vö. 1Reg 14. fejezetével.
[146] Mt 23,5-7; Jn 12,6; 1Reg 8.
[147] 2Reg 1; 2Reg 12.
[148] A noviciátust 1220. szept. 22-én III. Honorius pápa a Cum secundum concilium kezdetű bullájával vezette be. A minister generalis tehát valószínűleg Illés testvér.
[149] Végr 13.
[150] Mt 25,29.
[151] Mt 25,21.
[152] 1Sám 2,5; Zsolt 112,9; Iz 54,1.
[153] Int 6,3.
[154] 1Kor 8,1
[155] Mk 4,11
[156] Vö. a 71. fejezettel.
[157] = "én vétkem", a Confiteor szavai a miséből.
[158] Vö. 2Reg 2-vel.
[159] Mt 12,33; Lk 6,44
[160] Vö. a 14. fejezettel.
[161] A végrendelet keletkezésének ideje: 1226. szeptember vége október eleje, miután Szent Ferencet kivitték Poniunculába.
[162] Vö. Végr; 1Pét 2,11
[163] A Poniunculánál 1217-ben tartott káptalan. Lásd a bevezetőt és 3Társ XIV. 62.
[164] Szent Ferenc állítását igazolja a 13. század elején induló liéges-i eucharisztikus mozgalom, melynek eredményeképpen az egész keresztény világban elterjedt az Úrnapja ünnepe. Ugyancsak Franciaországból terjedt el az örökmécses használata, az Úrfelmutatás, és szintén Franciaországban csodálatos költemények is születtek Krisztus testéről és véréről.
[165] Az 1Tim 4, 5 visszhangzik benne.
[166] Végr 3. és a káptalanhoz intézett levél (LRend).
[167] Greccióban ma is őriznek egy ilyet.
[168] Mk 6,7; Lk 10,1, A tercia a zsolozsma délelőtt 9-kor mondandó imaórája.
[169] Azaz követségbe; Hugolino 1217, 1218-19-ben és 1221-ben volt legátus Toscanában. Ezt a találkozást 1217-re tehetjük.
[170] Nemcsak azt kell látnunk, hogy nem engedte Szent Ferencet Franciaországba, hanem azt is, hogy miután a testvérek sikertelenül tértek vissza Németországból, Magyarországról, mások szerint Franciaországból is, Hugolino bíboros kérte a pápát egy bulla kiadására (Cum dilecti filii, 1218. jún. 11), melyet az egész egyház minden főpapjának címeztek, figyelmükbe ajánlva, hogy a kisebb testvéreket fogadják bátran, mert "katolikus és hívő emberek". L. Aspurs i. m. 18. p.
[171] Eszerint ő alapította az első ferences közösséget Vezelayben.
[172] Lk 12, 11-12
[173] Lk 19, 12-14
[174] Ma már elnyelte Rieti temetője.
[175] Én 8,6; Agg 2,23
[176] Lk 8,18 (19,26; Mt 13,12; 25,29).
[177] Péld 26,11
[178] Az Aspergeshez tanozó könyörgés szavai. Az Asperges a szenteltvízzel való meghintés szertartásának a szövege.
[179] Talán Rocca vagy Rocchicciola falu Assisitől ÉK-re, vagy Rocca di Brizio.
[180] Sabatier a monte casalei remeteséggel azonosítja.
[181] Az abrosz használata olyan fényűzésnek számított Szent Ferenc szemében, amit a testvéreknek nem engedett meg. Vö. a 32-33. fejezettel.
[182] A "Harmadik rendbe" való felvétel mozzanatai. A kifejezés: "valakinek a kezébe fogadalmat tenni", utal a mozdulatra, mely a hűbéresküből került át a szerzetesi fogadalomtételbe, melyben a hűbéres vagy a fogadalmat tevő kezét a hűbérúr kezébe, ill. az elöljáró kezébe téve mondja a fogadalom szövegét.
[183] Balanyi a SP. 67. fejezetét kommentálva 1223-ra teszi ezt az utat a grecciói karácsony elé.
[184] Leo Brancaleo először a settesoli Sancta Lucia-templomról nevezett diakónus bíboros, majd 1202-től a jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikáról nevezett bíboros (+ 1230), Hugolino mellett a kor másik kiemelkedő egyénisége.
[185] A lelki élet mesterei gyakran használják a következő felosztást: kezdők, haladók, tökéletesek.
[186] Ez a kenős jelző részben a Szentíráson, részben a liturgián alapul. Angyalok fejedelme: Dán 10,13; Jel 12,7. Lelkek fejedelme: ti. ő az, aki a mennyországba vezeti be őket: a halottakén mondott mise offertóriuma. Ehhez az Alvernán tartott böjthöz fűződik a Leó testvérnek adott áldás, aminek autográf kéziratát a Sacro Conventóban őrzik. Az áldást tartalmazó lapocska másik oldalára Leó testvér így írja le a körülményeket: "Szent Ferenc két évvel halála előtt az alvernai házban negyvennapos böjtöt tartott a Boldogságos Szűz Isten anyja és Szent Mihály arkangyal tiszteletére, Szűz Mária mennybevételének ünnepétől a Szent Mihály szeptemberi ünnepéig... Ez pontosan megfelel annak, amit itt olvasunk. Az áldás szövegét lásd Egyszerűség útja, 177. p.; ill. Duane Lapsanski OFM.: The Autographs on the Chartula" of St. Francis of Assisi, AFH 67. évf. 1-2 fasc.(1974) 18-37.PP.
[187] Például: 79. fej. és LM 12,2.
[188] Vö. a 92. fejezettel.
[189] Mt 7,3-4 (Lk 6,31-41).
[190] Zsolt 50,14
[191] Iz 42,2
[192] "Jóravaló restség"- a hét főbűn egyike.
[193] Zsolt 51,3
[194] Zsolt 29,2
[195] 2Kor 1,3
[196] Jacoba v. Gíacoma de Settisoli a római nemes, Gratiano Frangipani özvegye volt. Szent Ferenc halála után Assisiben élt, és a Szent Ferenc-bazilika altemplomába temették el, feltehetőleg 1239-ben.
[197] Mt 7,24; 1Kor 3,l0
[198] 2Reg 6 (1Pét 2,11).
[199] Zsolt 147,20
[200] Vö. Mt 2 5, 15
[201] Vö. az Int 5 és 10 tanítását.
[202] 1220. Balanyi szerint a pünkösdi káptalanon történt (május 17.), mások szerint ősszel (szeptember 29.).
[203] Quintavallei Bernát; Szt. Ferenc első társa.
[204] Az áldás kérésében nem gyerekes kívánságot kell látnunk, ami által Bernát előtérbe akar kerülni. Az életszentséggel ötvöződő hívő magatartás párosul azzal a meggyőződéssel, hogy az áldás hatékony jele a kegyelemben való növekedésnek. A jelenet és háttere a bibliai pátriárkákra emlékeztet, akik ünnepélyesen megáldják elsőszülöttjüket. Szent Ferenc vaksága emlékeztet Jákob halálára, és kifejezett említése az 1Cel 108-ban még meglepőbb.
[205] Szinte ugyanez a mondat olvasható a 45. fejezetben is.
[206] Nem ismerjük a levelet.
[207] Tit. 2,14
[208] Fil. 3,20-21
[209] Angelus Clarenus Expositiójában (lásd a bevezetőben) így találjuk meg a Verba Sancti Francisci részt, mely a 111-115. fejezeteket foglalja magában.
[210] A rieti völgyben Fonte Colombóban.
[211] Az első tervezetet, amit fr. Leónak diktált, miután befejezte, elküldte Illés testvérnek, aki nyilván nem véletlenül elvesztette, mivel nem volt a ministerek kedvére való. Ez lett volna tehát, ami elveszett. Ezután ír Szent Ferenc egy újat. Ekkor játszódik ez a fejezet (vö. Aspurz: Fr.Hist, 23. p.). Így érthető Illés testvér húzódozása. A leírásban erősen érezhető egy Mózes - Ferenc párhuzam. Az ismert monasztikus hagyomány alapján először Illés testvér vonja meg ezt a párhuzamot a Szent Ferenc halálára írt körlevelében, majd Celanói, Bonaventúra és Angelus Clarenus újítja fel. (Bővebben l. Dizionarío Francescano: Regula, 1517-1B. pp.) Mások nem fogadják el a regulatervezet elvesztését. Eszerint Bonaventúra tanúsága nem lenne elég meggyőző, Szent Ferenc és Szent Klára bizalma Illés iránt pedig valószínűtlenné tenné az esetet. Feltételezhető, hogy volt egy írásos tervezet, de ez az 1223. június 11-én, a káptalanon jóváhagyott regulába egyszerűen beleolvadt mint munkaokmány. Ez a szemlélet a végleges regulát a Szent Ferenc és a ministerek közötti dialógus gyümölcsének tekinti (Hardick - Terschlüssen - Esser).
[212] Így is fordítható: "egymást vádolva", vö. Brooke, 287. p.
[213] 1221 vagy 1222 májusában.
[214] 1Kor 1,20
[215] Lásd a 76. és 92. fejezetet.
[216] Lk.12,24
[217] Valószínűleg Illés testvér, vagy a 107. fejezet alapján Bernát testvér.