[1] Vö.: Ferences Források 5. Assisi Szent Ferenc Perugiai Legendája; Agapé, 1997; 10-11. o.
[2] Jelentősebb kiadásai: Actus Beati Francisci et sociorum eius, edidit P Sabatier, Paris 1902 (Collection d'études et de documents sur l'histoire religieuse et littéraire du Moyen age, 4.); Actus Beati Francisci et sociorum eius, Nuova edizione postuma di Jacques Cambell con testo dei Fioretti a fronte a cura di Mariano Bigaroni e Giovanno Boccali; Edizioni Porziuncola, 1988. FONTES FRANCISCANI a cura di ENRICO MENESTO e STEFANO BRUFANI e di Giuseppe Cremascoli, Emore Paoli, Luigi Pellegrini, Stanislao da Campagnola; Apparati di Giovanni M. Boccali; Edizioni Porziuncola 1995. 2057-2219. o.
[3] Actus Beati Francisci et sociorum eius, Nuova edizione postuma di Jacques Cambell con testo dei Fioretti a fronte a cura di Mariano Bigaroni e Giovanno Boccali; Edizioni Porziuncola, 1988. 36-37. o.
[4] Vö.: i. m., 40 44. o.
[5] Vö.: St. Francis of Assisi: Writings and Early Biographies, English Omnibus of the Sources for the Life of St. Francis, Edited by Marion A. Habig; Franciscan Herald Press, Chicago; 1973., 1285. o.
[6] Vö.: Fonti Franciscane, Scritti e biografie di san Francesco d'Assisi, Cronache e altre testimonianze del primo secolo francescano, Scritti e biografie di santa Chiara d'Assisi; Edizioni Messaggero Padova, 1977., 1452. o.
[7] Vö.: Jókai kódex XIV-XV. század. A nyelvemlék betűhív olvasata és latin megfelelője. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi P. Balázs János. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981.
[8] Gondoljunk ezzel kapcsolatban a II. Vatikáni zsinat szavaira: "A láthatatlan Isten szeretetének bőségében, mint barátaihoz szól az emberekhez, társalog velük, és közösségbe fogadja őket." (Idézi Békés Gellért Istenkeresés c. könyvében, Róma,1978[2], 84.)
[9] Az olasz poverello.
[10] A hajdani időfelosztás szerint, amely a papok és szerzetesek zsolozsmás könyvében, a breviárium ban mindmáig megőrződött, a prima, a nap első órája reggeli hat óra, a tercia, a nap harmadik órája pedig reggeli kilenc óra.
[11] Középkori szokás a misekönyvnek vagy a Szentírásnak a fölütése Isten akaratának kifürkészésére, amelyet komoly lelki ügyekben egyes egyházatyák is megengedhetőnek tartottak.
[12] Megtérésének kezdetén Szent Ferenc szó szerint vette a Szent Damján templomban a feszületről hozzá szóló Üdvözítő parancsát: "Menj Ferenc, állítsd helyre hajlékomat, amely mint látod, összeomlással fenyeget" (I. Celanói Tamás és Szent Bonaventúra életrajzaiban); és 1206-1208 táján nagy buzgalommal látott hozzá Assisiben a Szent Damján, Szent Péter és Porziuncola templomainak helyreállításához.
[13] Kisebb testvérek (latinul fratres minores, olaszul fratri minori): Szent Ferenc akarta, hogy szerzetének tagjait kisebb testvéreknek, magát a szerzetet pedig Kisebb Testvérek Rendjének (latinul: Ordo Fratram Minorum, rövidítve: OFM) nevezzék. Első életrajzai mind megegyeznek abban, hogy az elnevezés tőle való. Celanói Tamás előadása szerint: Szent Ferenc az első regula azon sorainak fogalmazása közben, hogy a testvérek "legyenek kisebbek és mindenkinek alávetve" (7. fejezet: "sint minores et subditi omnibus"), fölkiáltott: Azt akarom, hogy ezt a közösséget a kisebb testvérek rendjének nevezzék. Ugyanennek a regulának 6. fejezetében olvashatjuk: "Senkit se hívjanak priornak, hanem mindenkit kisebb testvérnek nevezzenek." Nem látszik kétségesnek, hogy a regula "sint minores" parancsa az alábbi evangéliumi helyen alapszik: "Vos autem non sic: sed qui maior est in vobis, fiat sicut minor: et qui praecessor est, sicut ministrator." Azaz: "Köztetek ne így legyen: hanem aki a legnagyobb, legyen a legkisebb, és aki parancsol, legyen olyan, mint aki szolgál." (Lk 22,26).
[14] Idősebb Szent Jakab apostol sírja Santiago de Compostelá ban, Spanyolország Galizia nevű tartományában a középkor idején Róma és Jeruzsálem után a leghíresebb és leglátogatottabb búcsújáróhely volt.
[15] L. a 38. fejezetet és a 108. oldalhoz csatlakozó jegyzetet.
[16] 1211-ben vagyunk. Az a "regula", amelyet Bernát testvér Bolognába vitt magával, a regulának csak őse, vázlata volt, igen egyszerű és rövid formában, főképp az evangélium szavaival, életszabályokat tartalmazott, és amelyet III. Ince pápa csak szóbelileg ismert el. Eredeti szövege nem maradt ránk, de minden bizonnyal belekerült az 1221 ben elkészült ún. "regula non bullatá"-ba, vagyis abba a regulába, amelyet III. Ince még mindig csak szóbelileg hagyott jóvá. A végleges, az ún. "regula bullatá"-t III. Honorius pápa 1223 ban pápai bullával megerősítve hagyta jóvá.
[17] Sursum corda: "Föl a szívekkel", illetőleg: "Emeljük föl szívünket az Úrhoz", a szentmise szövegéből való.
[18] A perugiai tó: a Trasimenusi tó, Lago Trasimeno.
[19] Leó testvér Szent Ferenc leghűségesebb tanítványa és legkedvesebb társa, bizalmasa, titkára és gyóntatója. 1210 után csatlakozott Szent Ferenchez, aki "Isten juhocskájá"-nak, "báránykám"-nak szokta nevezni élete egyszerűsége és ártatlansága miatt s mintegy cáfolva nevének "oroszlán" jelentését. 1271 ben halt meg. Assisiben a bazilikában, Szent Ferenc sírja mellett van eltemetve.
[20] Ispotály: az eredetiben ospedale (a latin hospitalis ból), amely ma ugyan "kórház" at jelent, a középkorban azonban még főként szegények számára fönntartott, "menedékhely", "menhely", "beszállóhely", "hálóház" volt a jelentése, és amelynek etimológiailag is megfelel, a régi magyar ispotály szó, illetőleg az e szóval jelölt intézmény.
[21] Hajnali imádság: így fordítom, a továbbiakban is, a mattutino szót, vagyis a matutinum ot, a breviárium napi imádságai közül az elsőt.
[22] Di Marignano Masseo 1210 után csatlakozott Szent Ferenchez s legkedvesebb, legbizalmasabb társai közé tartozott. 1280 ban halt meg.
[23] A, a, a: az elragadtatás (eksztázis) önfeledtségében ejtett tagolatlan hangokat érzékelteti. A jelenet az ószövetségi próféta elragadtatásának leírására emlékeztet (vö. Jer 1,6).
[24] Szent Klára 1193 ban Assisiben született gazdag nemesi családból. Szent Ferenccel való ismételt találkozások és megbeszélések után 1212 virágvasárnapjának éjjelén titkon elhagyta a szülői házat, és az Angyalos Boldogasszony templomába ment, ahol Szent Ferenc a testvérekkel várta, a Szűzanya oltára előtt levágta haját, és fátyolt borított fejére. Szent Klára a Szent Damján kolostorba vonult vissza, s gyűjtött maga köré társnőket. Elsőként, két hét múlva, Ágnes húga követte. Így alakult meg Szent Ferenc második rendje, a ferences apácáké, akiket később Kláráról klarisszák-nak neveztek el. Szent Klára 1253 ban halt meg, 1255 ben IV. Sándor pápa avatta szentté. Reguláját halála előtt két nappal IV. Ince pápa bullával is megerősítve hagyta jóvá. Első életrajzát, Szent Klára legendája címmel ismeretlen ferences szerző 1256 ban írta.
[25] Szent Ferenc első rendje a Kisebb Testvérek Rendje (l. a 20. oldalhoz csatlakozó jegyzetet) férfi szerzetesrend; második rendje a ferences apácáké (l. az előző jegyzetet) női szerzetesrend. A harmadik rendet 1221 ben laikusok, világi férfiak és nők számára alapította. A harmadrendiek vagy terciáriusok (a latin tertio ordine kifejezésből) hivatás és állapotbeli kötelességeik fönntartása mellett lépnek Szent Ferenc követőinek sorába.
[26] Liszt Ferenc e legenda témájára írt, "Saint François d'Assise, ou la predication aux oiseaux" (Assisi Szent Ferenc, vagy prédikáció a madaraknak) című zeneművével fejezte ki Szent Ferenc iránti szeretetét és hódolatát. Liszt a Ferences Világi Rend tagja volt (l. az előző jegyzetet) és azt kívánta, hogy ferences kámzsában temessék el.
[27] Akinek Szent Ferenc megjósolta pápaságát: Ugolino bíboros, ostiai püspök, IX. Gergely néven 1227-ben választották pápának. Szent Ferenc barátja, tisztelője, rendjének pedig pártfogója volt. A pápa, aki Perugiában tartotta udvarát, 1216-ig: III. Ince.
[28] Egyes korai életrajzi források, nevezetesen a "Perugiai legenda" és "A tökéletesség tükre" tanúsága szerint Szent Ferenc ekkor írta a "Naphimnusz"-t, amelynek magyar fordítását kötetünkben megtalálja az olvasó.
[29] Babilónia szultánja: valójában Egyiptom szultánja. Szent Ferenc 1219. június 24-én a keresztesekkel Anconából indult Keletre, Egyiptomba és Palesztinába, s onnan visszatérve 1220. nyarán szállt partra Velencében.
[30] Európában a XII. század elején nem kevesebb, mint 19.000 bélpoklos kórházat (ispotályt) tartottak fenn. Az assisibeli, a "San Salvatore delle Pareti" e történetnek színhelye, mint neve is mutatja, a városfalak mellett, feleúton volt a város és Porziuncola között.
[31] Di Scipione Ruffino, Szent Klára apai nagybátyjának fia, Assisi egyik legtekintélyesebb családjának sarja volt. Valószínűleg 1211-ben lépett Szent Ferenc rendjébe. 1270-ben halt meg. A történet az Assisi fölött lévő "Eremo degle Carceri" nevű remetelakások egyikében zajlott le, ahol ma is mutatják Ruffino testvér barlangját.
[32] A pápák közül Szent Klárát a szentté avatási pör aktáinak tanúsága szerint fölkereste IX. Gergely, bizonyosan 1228-ban, amikor Szent Ferenc szentté avatása alkalmából Assisiben járt. Mind az említett akták, mind pedig Celanói Tamás Szent Klára életrajza szerint, IV. Ince meglátogatta őt halálos ágyán, tehát 1253-ban, amely év folyamán három ízben, hónapokig is, Assisiben tartózkodott.
[33] A történeti források nem tudnak arról, hogy IX. Szent Lajos (1215 1270) Itáliában, illetőleg Egyed testvér (meghalt 1261 ben) Franciaországban járt volna. A találkozás tehát legenda.
[34] A csoda, amelyet a "Fioretti" kissé kiszínezve ad elő, 1252. karácsonyán történt. Szent Klára szentté avatási pörének aktái, valamint Celanói Tamás Szent Klára életrajza csak arról szólnak, hogy Szent Klára betegágyában úgy hallotta a Szent Ferenc templomában folyó ünnepi szertartást, az ének és az orgona hangját, az egész zsolozsmát, "mintha ott jelen lett volna". Viszont hozzáteszik, hogy látta is a templomban fölállított betlehemet. Ezekre való utalással nyilvánította XII. Piusz "Clarius explendescit" kezdetű, 1958. február 14-én kelt pápai levelével Szent Klárát a televízió védőszentjévé.
[35] Bombarone Éliás (1180-1235) a rend első félszázadának egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb alakja. Az első társakkal 1211 ben csatlakozott Szent Ferenchez. Alapítója és első főnöke volt a rend szentföldi tartományának (1217). A Szentföldről 1220-ban Szent Ferenccel együtt tért vissza Itáliába, aki a rend általános helytartójává nevezte ki (1221-1227). Szent Ferenc halála után rendfőnökké választották (1232-1239). Főnöksége alatt szervezetileg, valamint a tudományos és missziós munka fellendítésével jelentősen erősítette a szerzetet. Ő építtette a Szent Ferenc bazilikát Assisiben. Rossz hírét egyrészt a rendben önkényesen végrehajtott intézkedései, másrészt, joggal, kiközösítése keltették. Történeti tény, hogy miután IX. Gergely pápa II. (Hohenstauf) Frigyest 1227 ben kiközösítette, mert nem vállalta az ígért keresztes hadjárat vezetését, Éliás egyházi engedély nélkül, bár azzal a szándékkal, hogy a pápaság és a császárság közt a kibékülést elősegítse, kapcsolatba lépett II. Frigyessel, egyebek közt 1240 ben Pisában fölkereste őt. Halála előtt azonban kibékült az egyházzal. A "Fioretti", miután több helyen megbélyegezte Éliást (l. a 4., 6., 31. fejezetet), ezt a fejezetet egészében elmarasztalásának szenteli. Az ábrázolás azonban igen szerencsétlen, főképp azért, mert torz képet ad Szent Ferencről. Éliás magatartása itt szinte keresztényibb, mondhatnók szentferencibb az övénél. Mindenképpen lehetetlennek kell tartanunk, hogy Szent Ferenc az itt leírt módon viselkedett volna.
[36] Páduai Szent Antal azért kapta az olasz városról a nevét, mert életének java részében Pádovában működött, és ott is halt meg. Lisszabonban született 1195-ben, a rendbe 1220-ban lépett be. 1221 ben az Assisiben tartott nagykáptalanon ismerkedett meg Szent Ferenccel. Nagy tudományú ember volt, s különösen mint szónok vált híressé. 1231-ben halt meg. IX. Gergely pápa, halála után nem egészen egy évre, szentté avatta. Történeti tény, hogy a pápai udvarban is prédikált.
[37] A liktárium a középkor kedvelt orvossága volt, egy szirupfajta, amelyet illatos füvekből és különböző gyümölcsökből készítettek; színe, íze és halmazállapota a mézhez hasonlított. A "Példák Könyve" (1510) tanúsága szerint íme Magyarországon is ismerték: "Asszonyok Mária nagy sereggel eljőve az refectoriumban és egy ezüst kanállal lictáriumot ad vala minden apácának."
[38] Ez a fejezet azokat a vitákat tükrözi, amelyek Szent Ferenc halála után a rend két csoportja, a szélsőségesek és a mérsékeltek közt tört ki. Pármai Boldog János 1247-től 1257-ig volt rendfőnök. Mivel eretnekséggel vádolták, lemondott; utóda, Szent Bonaventúra a vádak tisztázására egyházi bíróság elé állította, amely fölmentette őt. 1289-ben halt meg Greccióban. A "Fioretti" nyilvánvalóan az ő hívei, a szélsőségesek álláspontját képviseli. Az általuk elmarasztalt, mérsékelt irányú Szent Bonaventúra, az egyház neves doktora, "doctor seraphicus", a ferencesek egyik legkiválóbb képviselője, 1217 táján született Bagnoregióban, 1236-ban Párizsba ment tanulni, ott lett ferences 1243-ban, és 1248-ban kezdett a párizsi egyetemen tanítani. 1257-ben választották meg rendfőnökké. Az 1260-ban tartott nagykáptalan megbízásából írta meg Szent Ferenc hivatalos életrajzát, a középkori hagiográfia mesterművét. X. Gergely pápa 1273-ban kinevezte bíborossá. 1274-ben halt meg Lyonban. 1282-ben IV. Sixtus avatta szentté.
[39] A "Fioretti" utolsó öt fejezete Alvernai Boldog Jánosról szól, aki 1259-ben született, tiz éves korában már fermói kanonok volt, s tizenhárom évesen lépett a rendbe. 1292 ben költözött az Alverna hegyére, és ott halt meg 1322-ben. Alakja tehát odavezet, ahol Szent Ferenc, Dante Babits szavaival: Tiberis és Arno közt szerezte / A zord sziklán az utolsó pecsétet / Krisztustól, és két évig hordta teste. (Paradicsom, 11:106 8). Vagyis Szent Ferenc stigmatizációjának színhelyére és történetéhez, amelynek elbeszélése szervesen egészíti ki a "Fioretti" fejezeteit. Az olasz La Verná t a magyar hagyománynak megfelelően Alverná-nak nevezzük.
[40] "Krisztus dicséreté"-t, pontosabb címe szerint "A fölséges Isten dicséreté"-t, magyar fordításban Assisi Szent Ferenc "Hálaéneké"-t, valamint áldását Leó testvérre Szent Ferenc latinul írta. Az eredeti kéziratot Assisiben a Sacro Convento sekrestyéjében őrzik. A pergamenlap egyik oldalán "Hálaéneke", a másik oldalán az "Áldás Leó testvérre" szövege olvasható. Az áldás végén van, mégpedig Leó testvér nevébe írva (így: "Dominus benedicat f. LeTo te.") a titokzatos Tau, a görög ábécé utolsó betűje, a kereszt szimbóluma, amelyet Szent Ferenc kézjegyül használt. Az áldás szövege fölé Leó testvér piros tintával följegyezte, hogy Szent Ferenc "Hálaéneké"-t a sebhelyek vétele után írta. "Hálaéneke" magyar fordítását kötetünk függelékében találja az olvasó, az "Áldás Leó testvérre" szövegét pedig itt adjuk magyarul: "Az Úr áldjon meg és őrizzen téged. Mutassa meg neked arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd tekintetét, és adjon neked békét. Az Úr áldjon meg téged, Leó testvér."
[41] Domine, labia mea aperies: Uram, nyisd megajkaimat, az 50. zsoltár 17. versének első fele. Folytatása így hangzik: Et os meum annuntiabit laudem tuam: És szám hirdetni fogja dicséretedet. Így kezdődik a zsolozsmában a matutinum, a hajnali imádság.
[42] Ne felejtsük el, hogy Leó testvér Szent Ferenc gyóntatója volt.
[43] Az assisi tanács, értesülve a Szent súlyos betegségéről, azért őriztette a püspöki palotát, nehogy holtteste idegen város kezére kerüljön. A kinyilatkoztatásról, amelyben Isten Szent Ferencnek a paradicsom boldogságát, illetőleg az örök élet kincsének elnyerését biztosította, a "Fioretti" 19. fejezetének elején olvashatunk.
[44] Szent Ferenc valójában október 3-án, mégpedig naplemente után halt meg. Mivel a régiek a naplementétől számították a következő napot, számukra ez október 4-e volt. Fráter Éliás 1230-ban durva vaspántokba foglalt masszív kőszarkofágba helyezte Szent Ferenc földi maradványait. A sír holléte a századok folyamán feledésbe merült, s csak 1818-ban találták meg mélyen a Szent Ferenc bazilika alatt, s ez után építették ki a sír körül a kápolnát. A minoriták egyetemes főnökének, P. Vitale Bommarconak kérésére és VI. Pál pápa hozzájárulásával, 1978. január 24-én, a ferences rendek egyetemes főnökeinek jelenlétében felnyitották a sírt és a holttest urnáját. A cél: a sírfalat megújítani s megtudni, milyen állapotban van Szent Ferenc holtteste. A csontváz az 1818-as állapothoz viszonyítva csak kis mértékben porladt tovább. A szakértők a csontváz méretei alapján megállapították, hogy Szent Ferenc kistermetű és törékeny alkatú volt, ahogy ezt már első életrajzírójától, Celanói Tamástól tudtuk. 1978. március 4-én a csontvázat átlátszó plexi üveg urnába helyezték, ezt pedig beletették abba a rézurnába, amelyben 1818 óta pihent. A rézurna visszakerült eredeti helyére, vagyis a kőszarkofágba. (Internationale Kapuziner Information, Nr. 41, Juni 1978., 224. o.
[45] "Szent Ferenc legendája": Szt. Bonaventúra Szent Ferenc életrajzáról van szó.